Gondolkodtál már azon, hogy vajon hogyan néz ki egy kutya anatómiája? Talán nem úgy tűnik, de a puha szőrzet összetett és robusztus csontvázat rejt, amelyben sokkal több csont van, mint az emberben! Csak hogy érzékeltessük, míg egy felnőtt embernek 206 csontja van, addig egy felnőtt kutyának több mint 300 - de ez még nem minden! Még a farkának is vannak csigolyái, ezért a kutya esetében a csontváz több részre oszlik:fej, nyak, törzs, végtagok és farok. Ha többet szeretne megtudni a kutyák csontjairól, olvassa el ezt a cikket, amelyet Patas készített az Ön számára.

A kutya anatómiája több mint háromszáz csontból áll!

A kutya anatómiáját illetően a csontok az állat fajtájától és nemétől függően változnak. A kutyáknak átlagosan 319-321 csontjuk van, a macskáknak pedig 230, míg az emberi csontváz 206 csontból áll.

Egy másik különbség a kutya és az ember csontváza között a fogazatban van: az emberi fogívhez képest a kutya fogazata erősebb és robusztusabb, jól fejlett szemfogakkal. Érdekes részlet, hogy mivel négylábúak, a kutyák (és a macskafélék) gerince egy híd, amely az összes súlyukat hordozza, míg a mi gerincünk támaszként működik, hogy egyenesen tartson minket.

Általában a kutyák anatómiájának összetétele minden fajta esetében azonos, de minden egyes szájkosártípusnak van egy kategóriája: a brachycephalic fajtának rövid a szájkosara, a mesocephalic a közepes szájkosár, a dolichocephalic pedig a leghosszabb.

A kutya csontvázának négy csigolyája van: nyaki, mellkasi, ágyéki és farokcsigolya.

A kutya csigolyái furcsa, szabálytalan csontokból állnak, amelyek a fejtől a farokig futnak. A különböző szervek, különösen a gerincvelő védelmére készültek, és az állat teljes súlyát megtartják, valamint elengedhetetlenek a mozgás és a rugalmasság szempontjából.

Akárcsak a macskáknak, nekik is hét nyakcsigolyájuk, 13 mellkasi csigolyájuk, 7 ágyékcsigolyájuk és akár 20 farokcsigolyájuk van. De míg a macskáknak rugalmasabb a gerincük, a kutyák több szilárdságot hordoznak. Ha kíváncsi vagy, hogyan oszlik a kutya csontváza, nézd meg az alábbi listát, amely részletezi az egyes csigolyákat:

• Nyaki csigolyák: a tarkó tövénél kapcsolódnak össze, és a lapocka egy részét tartják, amely a mellkasi régióban található. Alapvetően ezek alkotják a nyak csontos alapját.
• Mellkasi csigolyák: a külsővel alul és a mellkassal hátul, ezek az alkatrészek rögzítik a bordákat és a hasüreg szerveit, valamint a lapockát. Szélesek, erősek és a bordakosár nagy részét összekötik.
• Lumbális csigolyák: a legerősebb és legvastagabb rész, amely a kutya gerincének teljes súlyát hordozza (ezért hajlamosabb a csontproblémákra). Ezek a gerinc legnagyobb csigolyái, és a keresztcsontot is hordozzák, amely háromszög alakú, összenőtt csigolyákból álló csigolyacsoport.
• Farokcsigolyák: szó szerint a kutya farka. A csontok száma fajtától függően változik, öt és 20 csigolya között mozog. A gerinchez kapcsolódnak, és a gerinc meghosszabbításaként alapvető fontosságúak a kutya érzelmeinek kifejezésében. Ezért rendkívül veszélyes a kutya farkát meghúzni vagy esztétikai céllal levágni - ez befolyásolhatja a mozgást.

Kutya csontváz: a mellső végtagok a lapockánál kezdődnek.

• Lapocka: A lapocka egy lapos csont, amely lehetővé teszi a mellkasfal különböző mozgásait, támogatja a régió izmait, és distalisan a felkarcsonthoz kapcsolódik.
• Humerusz: proximálisan a lapockához, distalisan pedig az orsócsonthoz és a singcsonthoz kapcsolódik.
• Sugárcsont és singcsont: Ezek alkotják a kutya "karját". Az orsócsont hátul, a singcsont pedig alul helyezkedik el. Mindkettő hosszú, és mozgás közben támogatják egymást.
• Carpus, metacarpus és ujjpercek: A carpus a tenyér, a metacarpus a tenyeret és az ujjakat köti össze, a phalangok pedig a kutya mancsának lábujjai. A carpus és a metacarpus szezámoidokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a mozgást. A kutya mellső lábain, akárcsak a macskáé, öt ujjperc van, négy hosszú és az ötödik kicsi, mint a hüvelykujj. A kutya mancsait párnák védik, és a digitigrade állatok közé sorolják.

A kutyacsontok erősek a medence régióban

A medence végtagok az állat súlyának akár 40%-át is elbírják, és a mozgás elősegítésére és a test megtámasztására szolgáló funkciójuk miatt robosztusabbak. Felosztása: medence, combcsont, térdkalács, sípcsont és szárkapocscsont, valamint a tarsus-tól kezdve.

• Medence: a medenceöv a csípőcsont, a csípőcsont és a szeméremcsont által alkotott kismedencei régió. Az alsó végtagok rögzítéséért és a medencefenék izmainak stabilizálásáért felelős.
• Combcsont: egy hengeres csont a medence és a térdkalács között, amely nagyobb támaszt nyújt a végtagnak.
• Patella: Ez egy rövid szezámcsont, amely distalisan artikulál a combcsonttal, és több izmot köt össze a régióban.
• Sípcsont és szárkapocscsont: A sípcsont a combcsonthoz hasonlóan hosszú, nagy csont, és feladata a mechanikai erő átadása. A szárkapocscsont az izomkötődést végzi.
• Tarsus, lábközépcsont és ujjpercek: A mellső mancsokhoz hasonlóan a tarsus a tenyér, az ujjpercek az ujjak, a metatarsus pedig összeköti az egyiket a másikkal. A mellső mancsoktól eltérően hiányzik az ötödik ujjperc, de a gyökerükön keratinnal és bőrrel töltött körmöket hordoznak.

A kutyakoponya a kutya több csontját is tartalmazza.

A kutya koponyája áll egy állkapocscsontból, egy metszőfogból, szájpadlási hasadékokból a pofa tájékán, a levegő átengedése érdekében ívelt orrcsontokból, mindkét oldalon egy-egy állkapocscsontból, egy homlokcsontból, egy állkapocscsontból, egy fali csontból, egy nyakszirtcsontból és egy halántékcsontból. Ez utóbbiban van egy halánték-állkapocsízület, amely a száj nyitásának és zárásának mozgásáért felelős. Ezen kívül a koponyán van egy csont is.könnycsatornák minden szemhez és két dobhártya, amelyek a hallást védik.

A szemfogak fogazata két fázisban fejlődik: az egyik a kölyökkorban, a másik pedig a negyedik és a hatodik élethónap között váltja fel az elsőt. A hosszú szemfogak a kutyaeledel rágásának megkönnyítésére szolgálnak, a többi fog pedig az eledel őrlésére.

Más a "kolbászkutya" csontváza?

Mindig sokan kíváncsiak a kolbászkutya csontvázára. Végül is a fajta hosszúkás törzse és rövid lábai, a fajta jellemzői, sok figyelmet vonzanak. A német vadászok által létrehozott és az odúban élő nyulak vadászatára kifejlesztett fajta anatómiája (innen ez a forma) azonban megegyezik a többi kutyáéval. A különbség azonban a hosszabb hátban és a végtagokban van.A tacskó azonban hajlamos különböző gerincproblémákra, mint például a diszplázia és a "papagájcsőr" (spondilózis).