A tigrisek és az oroszlánok olyan nagymacskák, amelyek első pillantásra nem hasonlítanak az otthon élő cicára (bár vannak olyan macskák, amelyek fizikailag hasonlítanak a jaguárra). A nagytestűek vad megjelenésükkel és szokásaikkal némileg eltérnek a házimacskák szeretetteljes viselkedésétől. Mindkettő azonban ugyanahhoz a családhoz tartozik: a Felidae családhoz, amely legalább 38 alfajt tömörít világszerte.

Így a különbségek ellenére is emlősök, ragadozók és digigrádok (lábujjhegyen járók), valamint természetes ragadozók. A két állatnak van néhány közös fizikai jellemzője is, például öt első és négy hátsó lábujj, valamint hasonló ormány, farok és szőrzet.

Az sem tagadható, hogy ugyanolyan elegáns modoruk és lenyűgöző tekintetük van, ami sokakat lenyűgöz. Ebben a cikkben felsoroltuk, mi a közös a macskákban, a tigrisekben és az oroszlánokban, és mi a különbség közöttük. Nézd meg!

A nagymacska és a házimacska anatómiája hasonló

Kezdjük azzal, hogy a Felidae két alcsaládra oszlik:

• Pantherinae: oroszlánok, tigrisek, jaguárok és más nagyobb vadállatok;
• Felíneo: egy csoport, amelybe kisebb macskafélék, például hiúzok, ocelotok és házimacskák tartoznak.

Ennek ellenére a kettőnek van néhány közös genetikai jellemzője, és mind a jaguárnak kinéző macska, mind maga a jaguár rendelkezik éles szaglással és hallással, valamint azzal a hihetetlen képességgel, hogy gyenge fényviszonyok között is lát. Az állatok hajlékony anatómiája sem különbözik nagyon. Mindkettőnek rövid, hegyes fülei, körvonalazott szemei, test körüli szőrzete, rövid lábai vannak többek között.A genetika része a sokféleség is: jelenleg 71 macskafajtát ismer el a Nemzetközi Macskaszövetség, a tigrisek hat alfaját és az oroszlánok 17 alfaját. Csak a nagymacskákat fenyegeti a kihalás veszélye.

Dokumentumfilm mutatja be, hogy a nagymacskák és a házimacskák ugyanazokkal a furcsaságokkal rendelkeznek

"A macska lelke" című dokumentumfilmet a National Geographic készítette Beverly és Dereck Joubert kutatókkal közösen, akik 35 éve mélyednek el a nagymacskák életében. Ezúttal azonban a vizsgálat tárgya egy kicsit más volt: a forgatás során Smokey, egy foltos és házimacska mindennapi életét és viselkedését figyelték meg, amely látszólag egészen más, mint aa szakértők megszokták.

A következtetés az volt, hogy az otthon nevelt és az elvadult macskákban még mindig sok közös van. Az egyik ezek közül a játékmód: mindkettő egy adott tárgyra összpontosít, és azzal a célponttal vadászatot szimulál. Nyilvánvaló, hogy az otthon nevelt macskák kevésbé agresszívek, de a hibrid macskák, a vadállatok leszármazottai több erőt mutathatnak.

A macskák és a tigrisek DNS-e 95 százalékban megegyezik, állítja a kutatás

Biztosan találkoztál már olyan macskával, amelyik úgy néz ki, mint egy tigris, és elgondolkodtál azon, hogy mi a közös bennük. Nos, úgy tűnik, közelebb állnak egymáshoz, mint gondolnánk. A Nature Communications című tudományos folyóirat 2013-ban publikált egy tanulmányt "The tiger genome and comparative analysis with lion and snow leopard genomes" címmel.hópárduc), amely a nagymacskák genetikai szekvenciáját elemezte.

Összeállították a szibériai tigris és a bengáli tigris genomját, és összehasonlították az afrikai oroszlán, a fehér oroszlán és a hópárduc genomjával. Ezután mindkét genomot összehasonlították a házimacska genomjával. Az egyik eredmény azt mutatta, hogy a tigrisek és a macskák DNS-e 95,6 százalékban megegyezik.

A nagymacskák és a kismacskák a nyelvükkel tisztítják magukat.

Úgy tűnik, hogy a cicáknak és a nagymacskáknak ugyanazok a higiéniai szokásaik, és a nyelvfürdő a rutinjuk része. A macskák és a nagymacskák nyelvén lévő durva sörték hatékonyak a sűrű bundájuk kifésülésére és tisztítására. Ezzel is elűzik az esetleges ragadozókat. De hogyan? Nos, amikor a környezetük "nyomát" nem találják aMég ha nincs is nyilvánvaló veszély, a házimacskák akkor is állandósítják ezt a gyakorlatot. Arról nem is beszélve, hogy szeretik a tisztaságot, és különösen szeretik tisztának érezni magukat.

Az egyetlen különbség az, hogy a cicákkal ellentétben a tigrisek és az oroszlánok általában nem szenvednek szőrlabdától. A kutatók még mindig próbálják kideríteni ennek okait.

Az oroszlánok és a tigrisek is élvezik a macskafű hatását.

Nagyon vicces nézni a macskák bohóckodását a híres macskamenta előtt. Érdekes, hogy néhány vadmacska sem menekül ennek az aromás növénynek a hatása alól - és ezt egy nagyon klassz eset is bizonyítja.

2022 halloweenkor a dél-afrikai Animal Defenders International állatmenhely által megmentett tigrisek és oroszlánok szórakoztató meglepetést kaptak: macskamentával töltött tököket! Ha már önmagában a zöldség is kellemes élvezet volt számukra, a növény akcióereje volt a hab a tortán. Elkezdtek játszani és hemperegni, és a sok móka után azonnal szuperül ellazultak. A jeleneteketA pillanatról készült felvételeket alább találjátok, nézzétek meg.

A macskák és a nagymacskák (például az oroszlánok és a tigrisek) ugyanolyan éjszakai szokásokkal rendelkeznek, egyéb szokások mellett.

Az, hogy a napot alvással, az éjszakát pedig ébren töltik, nem kizárólag a korcsokra vagy a tigrisszerű macskákra jellemző. Valójában ez egy olyan gyakorlat, amelyet a vadmacskáktól örököltek, amelyek a sötétséget kihasználva támadnak zsákmányukra. Cserébe hosszú pihenésre van szükségük napközben, és általában 16-20 órát alszanak.

Egy másik közös jellemzőjük a magányos életmódjuk, ami azt jelenti, hogy hozzászoktak a függetlenséghez, és alig van szükségük támogatásra vadászat közben. Ez erősítette a macskafélékre jellemző territoriális személyiséget is, akik vizelettel vagy körmük hegyezésével jelzik területüket - a karmokon olyan mirigyek vannak, amelyek különleges szagot bocsátanak ki, ezzel jelezve, hogy ott ők a főnökök. Ugyanez történik a macskával is.A tigrisektől és az oroszlánoktól örökölt szokás a hulladék elrejtése, amely a terület megjelölésére és a nyomok elhagyásának elkerülésére is szolgál.

De ez még nem minden, ha észreveszik, még ma is "bújnak" a házimacskák. Ez egy másik, a vadonból örökölt szokás, amit a mindennapi életben is érzékelnek, a cica bútorok, takarók alá, kartondobozok belsejébe bújik, mintha az egy macska odúja lenne. Így biztonságban érzik magukat, és még mindig elkaphatnak egy áldozatot, aki nem vette észre a rejtekhelyüket. A preferencia aA magaslatok szintén egy másik vad szokás, amely védelmet, menedéket és a környezet széleskörű áttekintését szolgálja.

Bár hasonlóak, a macskák és a nagymacskák néhány dologban különböznek egymástól.

A macskafélék nemzetségének evolúciója, amely a Felis Catus-t eredményezte, hozzáadva az emberrel való érintkezéshez, számos mutációt okozott ennek az alfajnak a genomjában. A háziasítás az egyik fő felelős ezért. Végül is ettől váltak a macskák jó társakká és szeretetteljesebbé az emberrel - olyan szempontok, amelyek nem részei a nagymacskák viselkedésének. De nem csak ezekcsak viselkedésbeli különbségek.

• A házimacska agresszivitása és vad viselkedése kevésbé hangsúlyos;
• A táplálkozás is más - a nagymacskák még mindig tisztán húsevők, míg a háziállatok táplálékkal és falatokkal táplálkoznak;
• Magasság: míg a macskák 25 és 30 cm között mozognak, a tigris akár a két métert is elérheti;
• A dorombolás a macskák sajátja; az oroszlánok és a tigrisek nem rendelkeznek ugyanezzel a gégevibrációs képességgel. A házimacskák viszont nem tudnak morogni;
• A nagymacskák sem "gyúrják a zsemlét" - a szeretet kimutatásának ez a módja a macskák sajátja, és már fiatal korban elkezdődik.

A macskaevolúció magyarázatot ad a macskák és a tigrisek közötti hasonlóságokra

A macskafélék története még nem biztos, mivel a feljegyzések nagyon ritkák. De a macskák legnagyobb ismert őse a Pseudaelurus, amely több mint tízmillió évvel ezelőtt Ázsiából származott. Ebből új nemzetségek alakultak ki. Az első a Panthera volt, közel az oroszlánokhoz és a tigrisekhez. Nagytestűek voltak, tízmillió évvel ezelőtt jelentek meg, és teljesen vad szokásokkal rendelkeztek. AEzután következett a kisebb Pardofelis, amely az afrikai kontinensre került, majd a Leopardus - mindkettő egyre kisebb és kisebb.

Ezután jött a hiúz, amely több kontinensen (köztük Dél-Amerikában is) elterjedt, majd a Prionailurus, amely Ázsiában maradt, 6,2 millió évvel ezelőtt. Végül a Felis (a házimacskákhoz legközelebb álló) macskafajta jelent meg a Felis Silvestris-szel együtt, alig több mint három millió évvel ezelőtt. Beleértve a bengáli macskafajtát is, amelyeta jaguárra hasonlít, a házi és e vadmacskafélék kereszteződéséből származik. A macskafélék minden egyes evolúcióval veszítettek méretükből, ami megkönnyítette az ember háziasítását.

A macskák háziasítása segített elválasztani őket a nagymacskáktól

A macskaevolúció tízmillió éve alatt a macskafélék egyes alfajai kapcsolatba kerültek őseinkkel, akik már gabonát és árpát termesztve táplálkoztak. Ez az ültetés számos rágcsálót vonzott, amelyek természetes zsákmányai a macskaféléknek, akik elkezdtek ezeken a területeken lakni, hogy vadászni kezdjenek rájuk. Innen kezdődik a kapcsolat az emberrel, aki cserébe táplálékot kínált a macskáknak.Azóta egyre inkább háziasították őket, és ez a kultúra a macskák örökbefogadásával elterjedt az egész világon. Ennek ellenére még mindig vannak nagymacskák szerte a világon, és Brazíliában vadmacskafajták.